Idén vezényelte el utoljára Fischer Ádám Wagner tetralógiáját a Budapesti Wagner Napokon. Az esemény többszörösen jubilált: a Budapesti Wagner Napok idén volt húszéves, a négy részből álló operakolosszus pedig százötven. Ez a két szám a szám éppúgy kerek és grandiózus, mint maga Ring, és az elismerésért kiáltó teljesítmény: már ötöd évszázada töretlenül elzarándokolhatnak a wagneri zenére szomjazók a Müpába. Fischer búcsúja pedig az ...
Sok koncerthallgatót tett már süketté, vagy vakká egy-egy ünnep. A megemlékezés és a hála, ami az ünnepi koncerteket keretezi, néha olyan ködöt ereszt az emberek szeme elé, amin alig lehet átlátni. Aki pedig a dicséreten és méltatáson kívül mást is megfogalmaz, az ünneprontó, önző, hálátlan és ⎼ milyen ironikus ⎼ süket is. Szerencsére a fellépő művészek ritkán esnek abba a hibába, hogy az általános hála érzése mögé bújva megszabadulnak az ...
A Budapesti Fesztiválzenekar előadásában, Marek Janowski vezényletével csendült fel Bruckner 5. szimfóniája április 16-án a MÜPA falai közt.
Az osztrák komponista zenéje általában megosztja a közönséget. Van, aki túlzónak tartja terjengős formakezelését, melytől tételei és mondanivalója nehezen követhetővé válik, ám sok ember nem tudja kivonni magát a szerző elsöprő erejű fortéi alól. Egy biztos, Bruckner műveit játszani nehéz, de ugyanakkor ...
Nagyheti, húsvéti elmélyülésünket követő pár napban még visszhangoznak bennünk az ünnep két kiemelt gondolata: elvégeztetett – feltámadott! Mindkét művelet értünk történt, önzetlenül, és előre eltervezve, ami merengésre késztet Isten szeretetéről, döntésének elfogadásáról, ugyanakkor hatalmának teljességéről, csodálatáról. Az ünnep után mindig fontos tanulság, hogy ebből mit tudunk magunkkal vinni a hétköznapjainkba.
Az április 10-i ...
Március 29-én, virágvasárnap kimondottan ígéretes koncertnek nézett elébe a Müpa teljes nézőterét megtöltő közönség. Ez a várakozás nem volt alaptalan, hiszen a neves francia zenekar és kórus – az Insula Orchestra valamint az Accentus kamarakórus – lépett színpadra az együttesek alapító karmesterének, Laurence Equilbeynek a vezényletével és Johann Sebastian Bach grandiózus H-moll miséjét adták elő historikus hangszereken.
Szólószerepeket a ...
Minden adott volt. Tavasz, jó idő, csillagos ég, tiszta levegő. És a komolyzenei élet nagyágyúi: a Verbier Fesztivál egyik vezető egyénisége, a Berlini Filharmonikusok első szólóbrácsása, a külföldön is az egyik legjobbként jegyzett zenekar. Műsoron a zeneirodalom lepatinásabb, legismertebb, legszeretettebb szerzője az egyik legjobb akusztikájú és legszebb teremben Európában. És mégis, a Zeneakadémia közönségének március 13-án nagy kínokkal kellett ...
Abban, ha egy opera fináléjában a címszereplő öngyilkosságát túlzásnak, vagy egyenesen hisztériának látjuk, sok minden közrejátszik. A Tosca esetében a körülmények a következők: a címszereplő hivatását tekintve lobbanékony (és olykor sztereotipikus) énekesnő; drámai és zenei tere pedig hiányzik cselekedetének (az Angyalvárról való leugrásának) motivációja mögül. Mégsincs szó Tosca hisztérikusságáról. Puccini dramaturgiai és színpadi ...
2026 február 1-én a BFZ mintegy 10 év után ismét műsorára tűzte Gustav Mahler 3. szimfóniáját.
Már maga a „műsor választás” is számos izgalmas gondolatot indít el az emberben, például, hogy mennyire örvendetes az a tény, hogy a jeles komponista műveit minden fontos itthoni és külföldi zenekar egyaránt a műsorára tűzi, ki-ki a maga képessége és lehetősége szerint, vagy a kisebb és könnyeben befogadható 1. esetleg 4., ki-ki a grandiózusabb 3., 5., ...
Az Operaház november 23-i Prokofjev-előadása egy régi világ esszenciáját idézte meg, amely nemcsak saját korának krónikása, hanem a korszakokon átívelő olvasatok, megoldások és motívumok kiemelkedő képviselője is volt. Egyszerre láthattuk megjelenni az időtlenséget és a történelmi kötöttséget Seregi László Rómeó és Júlia-rendezésében.
Seregi rendezése és koreográfiája a huszadik századi konzervatív esztétika csúcsteljesítménye. ...
A Lipcsei Főiskola Szimfonikus Zenekarának műsora minden tekintetben megkövetelte a virtuozitást. November 14-én a Gewandhausban olyan művek szólaltak meg, mint Strauss Don Juanja, Zimmermann oboaversenye és Franck d-moll szimfóniája. Nemcsak a technikai megvalósítás nehézségeivel kellett szembenézniük az előadóknak, de a műveken belüli és a művek közötti karakterváltások és előadói pozíciók gyors módosulását is biztos kézzel kellett koordinálniuk. ...